Mindenki, akinek van telefonja (akár mobil, akár vezetékes), és így szolgáltatója, egészen biztosan kapott már hívást tőle, hogy van egy jobb ajánlata számára. Erről is legtöbbször mi, adatbányászok tehetünk :)
A hívások két okból születhetnek: Vagy el akarnak neked adni valamit, amire szerintük “vevő” vagy, vagy úgy gondolják, hamarosan szolgáltatót szeretnél váltani, ezért felajánlanak valami olcsóbb csomagot, kedvezményt, stb. Két kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
Honnan veszik, hogy kiket kell felhívni akik valószínűleg megveszik a terméket? Honnan találják ki, hogy épp szolgáltatóváltáson gondolkodsz?

Ha belegondolsz, a telefonszolgáltatód rengeteget tud rólad. A szerződésben megadott alapadatokon kívül (demográfiai adatok, mint név, nem, lakóhely) rendelkezik olyan infóval, hogy milyen más szolgáltatásokat veszel nála igénybe (a szolgáltatók némelyikénél több termék is van - TV, internet - de a telefonhoz is vannak kiegészítő szolgáltatások, opciók). Ezen kívül mivel technikai okokból rögzítik a hívás-adataidat (pl. számlázáshoz is), ezt is bele tudják venni az elemzésbe - pl. hány percet, milyen gyakran telefonálsz, mennyit költesz rá, jellemzően melyik napszakban telefonálsz, stb. Ezek a saját adatai a szolgáltatónak, de ehhez még vehet más forrásokból is adatot. Például a demográfiai adatok kiegészítéseként olyan adatbázisokat vesz pl. piackutató cégektől, ami a lakóhelyre jellemző változókat tartalmaz, például, hogy az adott területen mi az átlagos kereseti szint, fiatalok, vagy inkább idősek az emberek, és így tovább.

Mi az adatbányász dolga az adatokkal?
A telekommunikációs cég átadja az adatokat az adatbányásznak (ez szolgáltatótól függően százezres-milliós nagyságrendű felhasználó adatait jelenti), és az a kérése, hogy adott termékére kik a legvalószínűbb vásárlók. Abból indulunk ki, hogy egy bizonyos csoport körében terjed inkább az adott termék, így az adatok alapján egy algoritmus megkeresi, mi a közös azokban az ügyfelekben, akik nemrég vették az adott terméket. Mivel a telefonos megkeresések a szolgáltatónak is pénzbe kerülnek, azzel a módszerrel tudja csökkenteni a költségét, ha csak azt a csoportot hívja fel, akik körében jobban kelendő a termék.

Nyergeljünk át a másik példára, a szolgáltatás-lemondásra. Honnan látszik, hogy egy ügyfél le szeretné mondani a szolgáltatását? Szerencsére mivel a szolgáltatónak már vannak olyan ügyfelei, akik lemondták a szolgáltatást, meg kell nézni, hogyan viselkedtek a szolgáltatás lemondása előtt, és ha azt látjuk, hogy most valamelyik még létező ügyfél ugyanígy viselkedik, akkor felhívhatjuk egy jobb ajánlattal, vagy küldhetünk neki SMS-t, hogy kapott 20 ingyen lebeszélhető percet. Mi lehet az a viselkedés, amire rálát a szolgáltató, és azt valószínűsíti, hogy szolgáltatót vált? Például hogy egyre kevesebbet telefonál, vagy többet reklamál a szolgáltatónál a termék miatt...

Ennyit tehát első körben a telefonos adatainkról, ezeket az alap-modelleket szinte minden szolgáltó használja, de ezen kívül még rengeteg dologra tudja felhasználni az adatokat, ezeket majd egy-egy posztban még részletezzük.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.